Angyela a harmadik kislányunk, rajta kivül van még egy 12 és egy 8 éves kislányunk, "hál Istennek" mind a ketten épek és egészségesek.Angyela is normálisan, egészségesen született, a terhesség alatt is minden teljesen rendben volt, három és fél hónapos koráig teljesen normális kisbaba volt, majd 2003. április 18-án elvittük a deszpotováci egészségházba védőoltásra.
Már másnap problémák léptek fel, igy pár nap mulva elvittük a tyuprijai sürgősségi osztályra. Itt már olyan eredményeket kaptunk, hogy a kislány nem hall, nem reagál semmire és beutalót kaptunk a tyuprijai gyermekkórház neurológiai osztályára. Sajnos erre a kivizsgálásra több mint két hetet kellett volna várnunk, amit mi nem tudtunk kivárni, igy beutalót kértünk Belgrádba kivizsgálásra.
Március végén volt időpontunk Belgrádban a Tirsova utcai gyermekneurológián, de sajnos a hoszpitalizációra (hely hiány miatt) április 14-ig kellett várni. Ez után kezdődtek a kivizsgálások és a találgatások, majd egyik, második, harmadik terápia....
Mire dr Taszityhoz kerültünk, akkorára a kislány már 8 féle gyógyszert - terápiátkapott. Sajnos egyik terápia sem vezetett eredményhez, igy 2004. augusztus 20-án kezdtük el a kezeléseket dr Taszitynál.
Dr Taszity azt mondta, hogy van remény: kitartással és sok munkával.Angyela akkor teljesen hipotonikus állapotban volt, 30-40 rohama volt napjában, hipotonikus izomzattal, nem tudta tartani a fejét, nem tudott ülni.
Két terápia után elkeztde mozgatni a fejét és sokkal kevesebb rohama volt. Ez már nagy reményt adott arra, hogy fojtassuk a kezeléseket dr Taszitynál.
Nemsokára elmentünk kivizsgálásra a klinikára, ahol szintén bebizonyosodott, hogy sokkal jobb az állapota.
2007. május 6-án Angyela járni kezdett. Ezt a napot soha nem fogjuk elfelejteni, ugyanis a klasszikus orvostudomány teljesen "leirta" a kislányunkat.Azóta jár, használja a kezeit, elkezdett beszélni és a pszihikai állapota is sokkal stabilabb.
